Szent Bálint, vagy Valentin a szerelmesek, a lelki betegek és az epilepsziával élők védőszentje. Szerintem már ezzel az egy sorral messze túl mentem, azon a teórián, hogy a február a szerelmesek napja, és minden a szerelmespárokról, az ajándékozásról, a szívekről szól.

Már megint ugyanaz. Ismétli önmagát a cselekvés. Újra és újra. Ismerős érzés, amikor valamit már megint ugyanúgy teszünk, gondolunk, érzünk. Igaz?

Hierarchikus rendszer vagy a sorrend a létra fokain. Fent a legtetején, mindenki felett, vagy a legalján, a kettő között vagy? Mi határozza meg hol lesz a helyünk, egyáltalán változtathatunk-e a sorrenden?

Az ágy alatt elbújó mumus, vagy életre kelt árnyékképek, netán csak látomások mindezek? Hallott dolgok, netán ijesztő képek, vagy kitalált rémtörténetek okozzák a félelemeinket?

Az alkotás, a létrehozás, a megvalósítás ereje, az elgondolásaink megszületése.

Úgy arat! Tartja a mondás. Oly sokszor hallani, amilyen a hozzáállásod, olyan lesz a munkád is. Most ne a munka oldaláról, hanem a hozzáállásod oldaláról nézzük meg.

Az időjárás még télies, de a naptárra tekintve már közeledik a tavasz. 5 hét és március. Ti várjátok a jó időt?

Létezik az az érzés, amikor olyannak érzed a mát, mintha már megtörtént volna.

Tartja a mondás. De mit jelent ez igazából? Szerintetek mi a rend?