Eljött a tavasz, a nagy takarítások ideje. Megválni a felesleges dolgainktól, a régi, elhasznált vagy kikopott holmijainktól. Valakinek könnyen meg a szelektálás, és vannak akiknek kevésbé. Ne hagyd, hogy eluralkodjanak körülötted a dolgaid! Te is szembesülsz azzal, hogy már bizonyos dolgaidat látni sem akarod, hát válj meg tőlük, ne halogasd!

Gyűjtögetni, vagy szelektálni szeretsz jobban? Meddig egészséges a dolgok birtoklása, és mikortól válik kényszeressé, mániává a gyűjtögetés.

Birtokolnak a dolgaim, vagyis minden nap találkozom a mondattal a fejemben, jó, majd holnap nekilátok, majd, ha lesz rá időm! Kerülgetni, mint a forró kását, a szőnyeg alá seperni könnyű, de azzal a tudattal élni a mindennapjainkat, hogy elhanyagolunk valamit, nem adjuk meg magunknak a lehetőséget a változásra, korlátozni magunkat már önzőség és önmagunk bántása. Megtetszik valami a boltban és megveszem, majd évekig porosodik a szekrényen, vagy egy dobozban, nem figyelve rá, vagy a sok ajándékba kapott tárgy, amihez emlékek fűződnek, előbb- utóbb szintén így járnak, mert már nincs hely a polcokon, vagy elegünk lesz a folytonos portörlésből, ami rengeteg időnket elvesz, amit másra is fordíthatnánk. 

Szelektálj, lásd meg az arany középutat! Légy magaddal szemben parancsoló. Tedd meg amit már éveken át halogatsz. Az eredmény egy sokkal könnyebb és átláthatóbb légkör lesz, attól, hogy kidobunk, vagy elajándékozunk dolgainkat. Nem fognak hiányozni, mivel helyet adnak új dolgoknak. Fontos, hogy ne essünk a gyűjtögetés csapdájába vissza, lássuk meg, hogy kevesebb dolog is elég a harmonikus légkör megteremtéséhez. Ne a dobozokat nézzük hónapokon, éveken át, tegyük meg magunkért, ürítsük ki az otthonunkból a régi, elfeledett dolgainkat. Ne a házunk és ne a kertünk, ne az udvarunk legyen a kacatok gyűjtőhelye, hanem a szemétlerakó!

Az erre fordított időnk és energiánk pedig egy jóleső érzést ad nekünk és annak a gondolatát, hogy időt fordítottam magamra, a környezetemre, nem engedem meg magamnak azt, hogy a dolgok eluralkodjanak az életteremben, mert tudom, hogy a kevesebb több és nincs is szükségünk mindenre, mert az igazi emlékek a fejünkben maradnak meg, a tárgyak pedig előbb- utóbb feledésbe merülnek. Tedd meg ma a lépést magadért, és másokért, hogy példa lehess mások szemében, ne pedig egy a sok közül, aki elhanyagol, gyűjt, tárol, ellepik a porosodó dolgaik.