Bezártságból a Szabadba!

Végre vége a napnak. A munkának vége, nem kell benn lenni a falak között, irány a természet. Ki a szabadba, a feladatok, az elvégzendő munka és az elbírálás minden formájától távol. Persze sokan most szaladnak a buszhoz, vagy a vonathoz sietnek, meg bevásárolnak hazamenet, rohannak, majd otthon pihennek, vagy máshol...majd egyszer, ha lesz rá idő, mondják sokan. 

Most van idő! A holnap bármit hozhat, a mát meg egyszer éled! Ahogy a tegnapot is. Sok a tennivaló, pedig az aznapi munka nagy részét már letudtad. Mégis új feladatokat teszel magad elé, mint a gépkerék, ami még mindig forog és forog, lassan áll le, nem foglalkozol vele, teszed a dolgodat. 

Hazaérsz. A sok tennivaló tárul eléd, a sok el nem végzett munka, a családtagok elvárásai. Mérlegelj, mert csak így oszthatod be jól a nap hátralevő részét úgy, hogy magadra is jut idő. Adj időt magadra! Vagy csak képzeld el, mennyi más lehetőség adódna abban a percben mikor az elvégzendő listára figyelsz. Eszedbe jut mennyire jó lenne máshol lenni, sokszor ott is vagy, ahol szeretnél lenni, de csak képzeletben. Ne érd be ezzel! Egy életed van, más nem éli a te életedet csak Te! Te vagy a saját életedért a felelős. Segítséget kérhetsz másoktól, kapsz is. De az elmulasztott napokért, órákért, percekért amiket magadra fordíthatnál, senki, csak te tudod ezt magadnak megadni. Szeresd magad!